|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 17 találat | lapozás: 1-17 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Boagiu, Anca 2000. június 28.Traian Basescu közlekedési minisztert megválasztották Bukarest főpolgármesterének, ezért lemondott miniszteri tisztségéből. Jún. 27-én beiktatták utódát, a Demokrata Párt javaslatára Anca Boagiu lett a közlekedési miniszter. /Nyugati Jelen (Arad), jún. 28./2006. február 22.Mintegy két héten belül elkészül az a megállapodás, amelynek alapján a jövőben Magyarország és Románia szorosabban együttműködik majd európai ügyekben. A magyar javaslatot február 21-én ismertette Anca Boagiu integrációs miniszterrel Csák Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Csák Ferenc elmondta, Budapest kész minden eszközzel támogatni Románia minél gyorsabb európai integrációját. A márciusi megállapodás aláírása “újfajta barátság” kezdetét jelenti a román-magyar kapcsolatokban. “A PHARE CBC programok keretében folytatott együttműködés – amely 1998-ben indult – csak a kezdet. Ezen túl kell lépni egy szorosabb együttműködés irányába, amelynek keretében a két ország összehangolja fejlesztési terveit, beleértve a közlekedési útvonalakat vagy például a határ közelében fekvő regionális repülőterek építését” – mondta Csák Ferenc. /Magyarország “újfajta barátságot” ajánl Romániának. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./2006. március 20.A Szabadság munkatársának a napilap EU-Világ mellékletében megjelent „egészséges kritikát” megfogalmazó írásai alapján az Európai Bizottság (EB) bukaresti küldöttsége úgy döntött, 2005-re Kiss Olivérnek ítéli az Európai Riporter elnevezésű díj harmadik helyét. Kiss Olivér rovatvezető Jonathan Scheele, az EB bukaresti küldöttségének vezetője és Anca Boagiu integrációs miniszter jelenlétében Bukarestben vette át a díjat. /Európai díj Kiss Olivérnek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./2006. április 22.A Romániában tartózkodó europarlamenterek ízelítőt kaphattak a román politikából, amikor Anca Boagiu integrációs miniszter szóváltásba keveredett Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszterrel. A Konrad Adenauer Alapítvány által szervezett rendezvényen jelen lévő Borbély kijelentette: „Nem az Európai Uniótól függ Románia integrációja, hanem tőlünk”, és úgy értékelte, eljött az ideje, hogy Románia elvégezze dolgát a csatlakozás ügyében. Emlékeztetett a „magyar és más nemzeti kisebbségek különleges kéréseire”, a kisebbségi törvény körül kialakult nézeteltérésekre célozva. Anca Boagiu miniszter kifejtette: az integrációs szaktárca minden területen monitorizálta az elért eredményeket. /Borbély a kisebbségi kérdések megoldását sürgeti. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./2006. szeptember 8.A képviselőház jogi bizottságában az RMDSZ és az ellenzék is támogatta a Konzervatív Párt (PC) kezdeményezését a főügyészek kinevezési és leváltási eljárásának módosítására, , hogy a főügyészeket ne az igazságügyi miniszter, hanem a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács (CSM) javaslatára nevezze ki az államfő. Eckstein-Kovács Péter szenátor nem ért egyet az RMDSZ álláspontjával, amelyet Anca Boagiu integrációs miniszter is hevesen támad. /Fall Sándor: Kereszttűzben az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./2007. április 5.A kormányátalakítás legfontosabb tétje a továbbiakban az államtitkári tisztségek elosztása, a Demokrata Párt ellenzékbe vonulásával számos ilyen poszt betöltetlenül marad. Az államtitkári tisztségek elosztásáról a liberálisok és az RMDSZ elkezdik a tárgyalásokat. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője jelezte, az RMDSZ azt szeretné, hogy megtartsa államtitkárait azokban a minisztériumokban, ahol már léteznek ilyenek. A tárgyalásokon azt szorgalmazzák, hogy valamennyi tárcánál legyen legalább egy RMDSZ-es államtitkár. Az új kormány hét minisztere nem teljesíti a feddhetetlenségi kritériumokat, amelyeket a jelenlegi kormánypártok és a Koalíció egy Tiszta Parlamentért civil szervezetek szövetsége közösen állapított meg 2004-ben, olvasható a Koalíció egy Tiszta Kormányzásért (CGC) kiadott közleményében. Szerintük az új kabinet tagjai közül erkölcsi szempontból alkalmatlan tisztségére Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Nagy Zsolt informatikai és távközlési, Ludovic Orban szállításügyi, Decebal-Traian Remes mezőgazdasági, Paul Pacuraru munkaügyi, Cristian David belügy- és Teodor Melescanu külügyminiszter. A külügyminiszter személyével kapcsolatban azt kifogásolják a civilek, hogy a kommunista rendszerben is a külügyi tárcánál dolgozott, továbbá 2002 és 2004 között igazgatótanácsi tag volt a Dinu Patriciu tulajdonában levő Rompetrol vállalatnál. Patriciut több gazdasági bűncselekmény elkövetésével vádolják. Ugyancsak Patriciu-közeli cégek igazgatásában való részvétel miatt tartják alkalmatlannak tisztségére Ludovic Orban szállításügyi minisztert. Cristian David belügyminiszterrel szemben a CGC kifogása az, hogy 2004-ben 107 millió régi lejt adományozott a Nemzeti Liberális Pártnak, holott vagyonnyilatkozata szerint összjövedelme 83 millió régi lej volt abban az évben. Hasonló kifogásokat emeltek Markó Béla ellen is. Markó szerzői jogdíjként több mint egymilliárd régi lejt vett fel előre egy, a könyvpiacon ismeretlennek számító csíkszeredai kiadótól. A CGC emlékeztet: Nagy Zsolt ellen hazaárulás és kémkedés gyanújával indítottak vizsgálatot. Kétes gazdasági ügyletek kötődnek Paul Pacuraru munkaügyi miniszter nevéhez is. A CGC közleménye óriási felháborodást váltott ki a liberálisok és az RMDSZ köreiben. Markó Béla miniszterelnök-helyettes ízléstelennek nevezte a szervezet közleményét. Anca Boagiu leköszönő integrációs miniszter arra célzott, hogy Borbély László a székelyföldi megyéket részesíti majd előnyben a fejlesztési projektek finanszírozása során. /F. B. : Rajtra készen áll a PNL–RMDSZ kormány. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./2010. szeptember 3.Végrehajtották a kormányátalakítástA Demokrata-Liberális Párt (PD-L) vezető testületének tegnapi ülésén a kormányátalakítás volt a fő napirendi pont. Az már a délutáni órákban kiderült, hogy Sebastian Vlădescu pénzügyi, Mihail Dumitru mezőgazdasági, Mihai Şeitan munkaügyi és Gabriel Sandu távközlési miniszternek távozniuk kell tisztségükből. Később Adriean Videanu gazdasági miniszter maga kérte hogy távozhasson a kormányból. Videanu azzal indokolta kérését, hogy több ideje legyen a PD-L-vel foglalkozni. Végül Radu Berceanu szállításügyi miniszter is a távozó tárcavezetők közé került. A Boc által megnevezett miniszter-jelöltek a következők: Ion Ariton (gazdaság), Anca Boagiu (szállításügy), Valeriu Tabără (mezőgazdaság), Valerian Vreme (távközlés), Gheorghe Ialomiţean (pénzügy), Ioan Botiş (munkaügy). Emil Boc a reggeli órákban Traian Băsescu államfővel találkozott, majd a párt székhelyén a demokrata-liberális párti vezetőkkel folytatott újabb megbeszéléseket. Ezt követően a Victoria-palotában külön tárgyalt Radu Berceanu közlekedési, Mihail Dumitru mezőgazdasági, Sebastain Vlădescu pénzügyi és Mihai Şeitan munkaügyi miniszterekkel. Ezek után ült össze délután 4 órakor a parlament épületében a PD-L vezető testülete, ahol az előzetes bejelentések szerint véglegesen döntenek a kormányátalakításról. A demokrata-liberális párti politikusok szerdán este határoztak arról, hogy lemondjon-e az egész kabinet, vagy inkább a jelenlegi kormány átalakítását választják. A Gândul című országos napilap szerint csak haton – Elena Udrea, Sever Voinescu, Raluca Turcan, Sulfina Barbu, Zamfir Iorgus és Vasile Gherasim – szavaztak a Boc-kabinet teljes menesztése mellett. Kiszivárgott hírek szerint a miniszterelnök és az államfő között nem volt teljes egyetértés a végrehajtó testület átszervezését illetően. Emil Boc a Primăverii negyedi rezidenciáján kereste fel csütörtökön reggel az államfőt, hogy tudomására hozza a feketelistán lévő miniszterek – Sebastian Vlădescu, Mihai Şeitan, Mihail Dumitru és Gabriel Sandu – nevét tartalmazó jegyzéket, amelyen állítólag egyetlen „nagyágyú” – mint például Vasile Blaga, Adriean Videanu és Radu Berceanu – sem szerepelt. A Hotnews úgy tudja: az államfő a teljes kormányátalakítást tartotta volna a legjobb megoldásnak, egyedül Vasile Blagát és Elena Udreát nem menesztette volna tisztségéből. Hírforrások szerint a miniszterelnök bízik abban, hogy a posztjukon maradó tárcavezetők képesek lesznek lehívni az uniós pénzeket. Traian Băsescu a beszélgetés során állítólag kijelentette: ezek után „leveszi kezét a pártról”, és kollégái azt tehetnek, amit akarnak. Ami az RMDSZ-es miniszterek lecserélését illeti, Markó Béla miniszterelnök-helyettes szerdán közölte: a kormányfő nem kérte az RMDSZ-es miniszterek leváltását, akik egy belső elemzés szerint jól teljesítettek. „Mi is kielemeztük az RMDSZ-es miniszterek tevékenységét. Az a véleményünk, hogy minisztereink hathatós tevékenységet fejtettek ki, és jól teljesítettek” – mondta Markó Béla, hozzáfűzve: a koalíciós pártoknak saját minisztereik tevékenységét kell kiértékelniük. Szabadság (Kolozsvár) 2010. október 2.Bukarestben folytatódik a sztrádalobbi – Tőkésnek is üzent a szenátorEmil Boc miniszterelnököt és Anca Boagiu szállításügyi tárcavezetőt is interpellálta Cornel Popa nemzeti liberális párti szenátor az észak-erdélyi autópálya továbbépítésének 2011-es finanszírozása, illetve a Biharpüspöki–Kolozsvár vasútvonal villamosítása ügyében. Amint arról lapunk is beszámolt, az ellenzéki politikus a múlt héten a sztráda részben már elkészült Bihar megyei szakaszát járta be a kivitelező Bechtel cég illetékeseinek kíséretében, és Berettyószéplakon több Szilágy, illetve Hajdú-Bihar megyei törvényhozóval és az érdekelt települések elöljáróival együtt közös nyilatkozatban állt ki az autópálya építésének folytatása mellett. Popa szenátor legutóbbi sajtóértekezletén bejelentette, hogy hétfő délre a felsőház egyik üléstermébe invitálta megbeszélésre a Bihar, Szilágy, Kolozs, Maros és Brassó megyei törvényhozókat – a demokrata-liberálisok kivételével. Együttműködésükre számít abban, hogy a jövő évi büdzsé most készülő tervezetébe feltétlenül kerüljön bele a vasúti villamosítás és a sztrádaépítés költsége, mivel – a helyszíni tapasztalatok is bizonyítják – az államnak sokkal többe kerül, ha a félbehagyott munka tönkremegy. Az NLP Bihar megyei szervezetének elnöke egyúttal Tőkés László európai parlamenti alelnöknek is üzent, mégpedig azt: ne felejtse el, hogy az etnikai konfliktusoktól mentes Biharban él, ne dobáljon petárdákat és füstbombákat, inkább álljon ki ő is az infrastrukturális fejlesztésekért lobbizók közé, hiszen belföldön és Brüsszelben egyaránt szót emelhet az ügy érdekében, sőt kötelessége is támogatókat szerezni a megye és az ország érdekeinek szolgálatában. Azt is megjegyezte, hogy Jean Calvin nevét nem kell lefordítani, amint ő sem Vasileként emlegette Tőkés Lászlót. A szenátor egyébként egyetért azzal, hogy a törvény meghatározta lakossági aránynak megfelelő településeken a kisebbségek nyelven is feliratozzanak, de hozzátette: a jövő felé kell tekinteni, nem a múltba. Az RMDSZ Bihar megyei képviselői is hivatalosat a találkozóra. Lakatos Péter tegnap például elmondta, hogy ha ideje engedi, ott lesz, mert ő is azt szeretné, ha lenne pénz az autópályára. Emlékeztetett viszont arra, hogy mind a mai napig nem férhet hozzá a Bechtellel kötött kivitelezési szerződés összes mellékletéhez és záradékához. Szerinte államkötvények kibocsátásából lehetne pénzt szerezni a sztrádaépítésre. Máté Zsófia, Reggeli Újság (Nagyvárad), 2011. március 29.Ezer kilométer vasútat számolnak felEzer kilométer vasutat készül felszámolni a közlekedési minisztérium – jelentette be tegnap Anca Boagiu tárcavezető. Mint részletezte, ezeken a szakaszokon már egyetlen vonat sem közlekedik, fenntartásukra pedig nincs anyagi fedezet. Boagiu ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a jelenleg 20 ezer kilométeres vasúti hálózatból is csak 15 ezer marad a Román Vasúttársaság (CFR) felügyeletében, mintegy 4 ezer kilométernyi szárnyvonalra versenytárgyalást írnak ki. Ezeket magáncégek használhatják a jövőben, s nekik kell majd a karbantartási munkálatokat is elvégezniük. Erre a tárcavezető szerint azért van szükség, mert így csökkenteni tudják a CFR infrastruktúra-fenntartási költségeit. Boagiu ugyanakkor megjegyezte, ezek az intézkedések csak egy részét képezik a minisztériumhoz tartozó állami vállalatok átszervezési terveinek. Közlése szerint egyébként ezek a cégek olyan hatalmas adósságállományt halmoztak fel, hogy összegük eléri a bruttó hazai termék (GDP) 1 százalékát. Az átszervezés akkor indul majd, amikor hivatalosan közlik, hogy milyen vasúti szárnyvonalakat számolnak fel, s melyek lesznek azok, amelyeket versenytárgyalás útján magáncégek használatába adnak, illetve a vonatkozó jogszabályokat a kormány is elfogadja. Mint arról beszámoltunk, a közlekedésügyi tárca még februárban jelezte, hogy ezer kilométer vasutat készül augusztusig felszámolni, az intézkedést pedig a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás írja elő. „A CFR utasszállító ágazata felveszi az állami támogatást, majd rossz minőségű szolgáltatást nyújt. Ennek véget kell vetni. A vasúti áruszállítás más országokban is szubvenció nélkül működik, ennek Romániában is így kell történnie” – nyilatkozta korábban Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője. Hasonlóképpen vélekedik egyébként Gyerkó László, a szenátus gazdasági, ipari és szolgáltatási bizottságának tagja. Az RMDSZ-es politikus lapunk kérdésére tegnap úgy nyilatkozott, mindenképpen jó lépés lenne a minisztérium átszervezési tervének gyakorlatba ültetése, szerinte ugyanis időszerű hatékonyabbá tenni a Román Vasúttársaságot. Gyerkó ugyanakkor leszögezte, eljött a változás ideje, hiszen az elmúlt években semmilyen fejlődést, előrelépést nem tapasztalhatott, aki vonattal utazott, a CFR szolgáltatásait vette igénybe. Az átszervezés részleteiről, illetve arról, hogy a felszámolásra vagy haszonbérbe adásra ítélt vasúti szárnyvonalakból mennyi lehet Erdélyben, egyelőre nem tudott részleteket a Hargita megyei politikus. A közlekedési minisztérium honlapján közzétett adatok szerint egyébként a vasúthálózat jelen pillanatban lefedi az ország teljes területét, a vasúti vonalak sűrűsége pedig 46,1 kilométer ezer négyzetkilométerenként. A hálózat teljes hossza 10 981 kilométer, amelyből 2965 kilométeren (27 százalék) két sínpár fut, 3942 kilométer (33,9 százalék) villamosított. A vasút mentén összesen 1051 állomás vagy megálló, 50 raktár és remíz van, 120 ponton vannak javítóműhelyek, 106 részleg foglalkozik a vonalak karbantartásával. A tárca közlése szerint jelenleg a teljes vasúti hálózat felújítás alatt áll, s a korszerűsítést követően lehetővé válik, hogy a vonatok közlekedési sebessége elérje az óránkénti 160 kilométert. A minisztérium hosszabb távú elképzelései szerint a jövőben a személyvonatok óránként 200 kilométert, míg a tehervonatok 120 kilométert tesznek majd meg. Bálint Eszter, Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár) 2012. január 27.Fehér „apokalipszis” RomániábanHalálos áldozatokkal járt a Bukarestet is foglyul ejtő viharos havazás Ketten meghaltak, másfél ezren pedig az utakon rekedve órákig gépkocsijukban fagyoskodtak tegnap a második napja tartó viharos havazás miatt, amely csaknem ellehetetlenítette a közlekedést az ország déli megyéiben. Bukarest szó szerint a hó foglya volt egy fél napig. Két halálos áldozatot követelt, és csaknem teljes mértékben ellehetetlenítette a közlekedést tegnap a második napja tartó erőteljes viharos havazás az ország déli részén. Több megyében a katonaságot kellett bevetni a hó eltakarítására és az elakadt autók utasainak kimentésére. A tegnap délutáni órákban az A1-es és A2-es autópálya, 25 országút és 80 megyei út járhatatlan volt. A vasúti társaság ötven vonatjáratot törölt. A bukaresti repülőtereken összesen negyven járatot töröltek, az utasoknak órákig kellett várakozniuk, amíg elhagyhatták a fővárost. Közel kétszáz település maradt áram nélkül, 718 helységben pedig tegnap reggel nem nyitottak az iskolák. Kegyetlen Crivăţ a bukaresti körgyűrűn Tegnap reggelre Bukarest szó szerint a hó foglya lett, a fővárosba vezető utakat már szerdán este kivétel nélkül lezárták. Ennek az lett az eredménye, hogy a főváros felé igyekvő autósok a bukaresti terelőúton és a DN1-es országúton rekedtek, a gépkocsijukban kellett éjszakázniuk, járművüket pedig reggelre teljesen betemette a hó. Az utakon valóságos drámák játszódtak le. „Kérem, segítsenek!” – könyörgött elcsukló hangon az egyik hírtelevízióhoz betelefonáló, élő adásba tegnap délben bekapcsolt nő. Mint elmondta, a bukaresti körgyűrű Măgurele és Jilava közötti szakaszán, lakásától alig három kilométerre akadt el, és autójával a hófúvás kellős közepébe került, még szerda délután. Könnyeivel küzdve panaszolta el a műsorvezetőnek, hogy bukaresti munkahelyéről igyekezett haza Măgurelére, de valamikor szerda délután 5 óra körül meg kellett állnia, mert nem tudott tovább haladni. Lassan a Crivăţ (az orosz sztyeppék felől Moldva és Havasalföld irányába fújó, hideg szél) befújta a bukaresti körgyűrűn álldogáló autókat, így egy idő után már az ajtót sem lehetett kinyitni, reggel pedig már alig szűrődött be némi fény a kocsiba, annyira be volt temetve a hóba. „Húsz órája ülök itt, étel és ital nélkül, a szükségeimet is az autóba végeztem. A benzinem az éjjel elfogyott, a mobiltelefonom hamarosan lemerül, annyit hívtam vele a 112-t, mindhiába... Szörnyű, mi van itt, segítsenek!” – zokogott az amúgy cukorbeteg, elmondása szerint 160 kilogramm testsúlyú asszony. Egy Marosvásárhelyről Bukarestbe igyekvő fiatalember lapunknak arról számolt be: éjjel kettőkor indultak útnak, nyolcra értek Ploieşti-ig, ahová gond nélkül sikerült eljutniuk, a Prahova völgyében sem akadozott a közlekedés. „Ploieşti után azonban, a bufteai letérőnél lezárták az utat. Nem is csodálom, hiszen teljes egészében betakarta a hó. Kérdeztük a rendőröktől, hogy mi történt, mire ők visszakérdeztek: nem látják, hogy tél van?” – számolt be az ÚMSZ-nek a fiatalember, aki reggel nyolctól délután kettőig vesztegelt autójával egy Buftea környéki benzinkútnál, amíg beindult a forgalom. Mint mondta, folyamatosan járatta a motort, hogy melegedni tudjon. „Ki is számoltam, félmillió régi lejembe került az üzemanyag-fogyasztás miatt nekem ez a hatórás várakozás, de legalább nem fagytam meg” – mondta lapunknak. Boc is lapátolt A miniszterelnök előbb szerda estére, majd tegnap délre is válságtanácskozást hívott össze a belügyminisztérium, a védelmi és az egészségügyi tárca képviselőinek részvételével, és távértekezletet tartott a nap folyamán a prefektusokkal. Emil Boc a déli órákban jelentette be, hogy a katonaságot és tankjaikat hívja segítségül a közlekedés helyreállítására és az elakadt autósok megsegítésére Ilfov, Buzau és Giurgiu megyében. A nap folyamán a hadsereg országosan ezerháromszáz embert mentettek ki, akik gépkocsijukkal akadtak el az országutakon. Őket a hatóságok a polgármesteri hivatalokban és egyéb, erre a célra alkalmas létesítményekben szállásolták el. Emil Boc jó példát kívánt mutatni, amikor tegnap terepszemlét tartott a Bukarest–Piteşti autópályán Anca Boagiu szállításügyi miniszterrel. A kormányfő csatlakozott az utat takarító munkásokhoz, és hólapáttal a kezében megszabadított a hótól egy veszteglő gépkocsit. Az autóban fagyott halálra A bajba jutottakon az országos rohammentő-szolgálat is próbált segíteni, alapítója, Raed Arafat helyettes államtitkár személyes irányításával. Az egészségügyi minisztériumba nemrégiben visszatért orvos a kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján két halálesetről számolt be. Egy bolgár állampolgárságú férfit autójában találtak meg reggel megfagyva a DN 5-ös országúton két Giurgiu megyei település között. A gépkocsit annyira betakarta a hó, hogy csupán az antennája látszott ki, amit az arra járó katonák vettek észre. Közvetve a hóvihar áldozata volt az a Tulcea megyei cukorbeteg férfi is, aki rosszul lett, ám a hótorlaszok miatt a mentők későre jutottak el hozzá. Új Magyar Szó (Bukarest) 2012. július 20.Belföldi hírekBűnvádi panasz Băsescu ellen Az SZLSZ bűnvádi panaszt nyújtott be Traian Băsescu felfüggesztett államelnök és további 14 személy ellen tegnap „hamis információk terjesztése, az ország és a nemzet hírnevének rongálása, illetve a nemzetgazdaság biztonságának és a lej stabilitásának veszélyeztetése” miatt. Bűnvádi eljárás elindítását kérik Emil Boc, Monica Macovei, Cristian Preda, Mihai Răzvan Ungureanu, Vasile Blaga, Sever Voinescu, Cezar Preda, Cristian Boureanu, Anca Boagiu, Raluca Turcan, Nicuşor Păduraru, Ioan Oltean, Sebastian Lăzăroiu, Andreea Paul ellen is. Félkész autópálya-darabok Két új autópálya-szakaszt nyitottak meg a forgalom előtt tegnap: az egyiket Bukarest és Ploieşti, a másikat Medgidia és Cernavoda között. A 65, illetve 20,5 kilométeres új utak még nem készültek el teljesen – a lehajtók és egyéb biztonsági elemek is hiányoznak –, ezért csak korlátozással lehet közlekedni rajtuk: a fővárostól északi irányba két sávon, legtöbb 100 km/órás, a tengerpartra vezető pályaszakaszon azonban csak egy sávon, és legfeljebb 80 km/órás sebességgel. Feloszlik az Új Jobboldal Megalakulása után 12 évvel belső feszültségek miatt feloszlik a szélsőségesen nacionalista Új Jobboldal egyesület; a feloszlatást az alapító Mihai Rapcea kezdeményezte, aki eláll pártalapítási szándékától is. Rapcea nem nézte jó szemmel, hogy az egyesület vezetősége a mozgalmat nemzeti-bolsevik tendenciák felé sodorta, a vezetőség pedig azzal vádolja Rapceát, hogy az igen vitatott tevékenységű, pornográfiával is gyanúsított MISA jógaegyesület tagja, személyes blogján az urofíliát reklámozza, és könnyű drogokat népszerűsít. Az Új Jobboldal többek között felvonulásai által vált ismertté. Ezrek ivóvíz nélkül Az aszály miatt három Fehér megyei község mintegy 3000 lakosa maradt ivóvíz nélkül: Berve, Székásszabadja és Diód lakóinak a hatóságok minden reggel ciszternákkal szállítják az ivóvizet. Henningfalván egyetlen kútban maradt víz, ennek is 24 óra kell, hogy megteljen. A vízhiány több mint 20 000 hektárnyi ültetvényt károsított Fehér megyében. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. október 19.Lezárult az Európai Néppárt bukaresti kongresszusaAz új alapprogram és annak rövidített változatát tartalmazó politikai kiáltvány elfogadásával, valamint a tíz alelnök megválasztásával zárult csütörtökön Bukarestben az Európai Néppárt (EPP) kétnapos kongresszusa. A voksolás nyomán kiderült: mostantól román alelnöke is lesz az Európai Parlament legnagyobb frakcióját adó, az európai konzervatív jobbközép erőket tömörítő alakulatnak. Anca Boagiu demokrata-liberális párti (PDL) szenátor személyében. Az EPP még szerdán este újraválasztotta pártelnökké az alakulatot 1992 óta irányító Wilfried Martenst. Martens a csütörtöki záráson elmondta: az EPP politikai szolidaritásáról biztosítja Romániát, és azt szeretnék, ha az ország az európai projekt középpontjában maradna, és magáénak vallaná az európai értékeket. Úgy vélte, hiba lenne újabb felfüggesztési eljárást kezdeni Traian Băsescu államfő ellen, és fennállnak a kormány és az államfő közötti együttműködés feltételei. A két romániai tagpárt, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és az RMDSZ által szervezett kongresszuson délelőtt a résztvevő állam- és kormányfők is felszólaltak. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerdán este mondott beszédében ijelentette: az Európai Unió rendkívül fontos Románia számára, Románia pedig fontos az EU számára. Barroso úgy vélte, az eurózóna és az EU válságát a magánszektor felelőtlensége okozta, és úgy vélte, Európának most nagyobb szüksége van a szolidaritásra és a felelősségre, gazdaságélénkítő intézkedésekre és megszorításokra, mint bármikor. Barroso korábban, a Victor Ponta román kormányfővel folytatott bukaresti találkozón leszögezte: az új legfőbb ügyészt és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) új vezetőjét objektív és átlátható eljárás keretében kell kijelölni. Barroso kijelentette: ez a két személy alapozza meg az igazságügyi rendszer hírnevét, ezért feddhetetlen szakmai karrierrel kell rendelkezniük. Azt is fontosnak nevezte, hogy az igazságszolgáltatás független legyen, a kormány pedig tartsa tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság alapelveit. A megbeszélésen Barroso arra is rámutatott, létfontosságú, hogy Bukarest erőfeszítéseket tegyen az uniós alapok minél hatékonyabb felhasználására. Angela Merkel német kancellár szintén politikai témákról szólt a kongresszuson szerda este, és a jelenlegi, Victor Ponta vezette balliberális román kormánykoalíciónak is üzent, amikor kijelentette: az EPP jelezni kívánja, hogy a demokratikus alapelveket tiszteletben kell tartani, és biztosítani is kívánja, hogy azokat a jövőben is tiszteletben tartsák. A német kancellár rámutatott: innováció, intelligencia és gazdasági növekedés nélkül nem érhető el a jólét. A német kancellár a szociális piacgazdaság mellett állt ki, és a szükséges reformok kapcsán megdicsérte Traian Băsescu román államfőt is, aki szerinte „nem félt a jövőre gondolni, még ha ezen akciók nem is mindig népszerűek”. Leszögezte: az erős Európa érdekében új munkahelyeket kell teremteni. Merkel egyébként a találkozó előtt rövid megbeszélést is folytatott Băsescuval, aki megköszönte neki a leváltására irányuló kormányzati erőfeszítések idején nyújtott támogatást. A rendezvényen felszólalt Traian Băsescu is, aki a mélyebb európai integráció mellett tört lándzsát. Úgy vélte, az Európai Egyesült Államok az a megoldás, amelyre Európának szüksége van. Azt is leszögezte, hogy Románia nem akarja, hogy egy olyan, a „másodosztályú” államokat tömörítő klub jöjjön létre az EU-n belül, amelyben az eurózónán kívüli tagállamok kapnak helyet. Ezért a minél mélyebb gazdasági, fiskális és politikai integrációt nevezte szükségesnek. Emellett felvetette az egységes munkaerőpiac fontosságát is. Balogh Levente Krónika (Kolozsvár) 2012. október 22.Lezárult az Európai Néppárt bukaresti kongresszusaAz új alapprogram és annak rövidített változatát tartalmazó politikai kiáltvány elfogadásával, valamint a tíz alelnök megválasztásával zárult csütörtökön Bukarestben az Európai Néppárt (EPP) kétnapos kongresszusa. A voksolás nyomán kiderült: mostantól román alelnöke is lesz az Európai Parlament legnagyobb frakcióját adó, az európai konzervatív jobbközép erőket tömörítő alakulatnak. Anca Boagiu demokrata-liberális párti (PDL) szenátor személyében. Az EPP még szerdán este újraválasztotta pártelnökké az alakulatot 1992 óta irányító Wilfried Martenst. Martens a csütörtöki záráson elmondta: az EPP politikai szolidaritásáról biztosítja Romániát, és azt szeretnék, ha az ország az európai projekt középpontjában maradna, és magáénak vallaná az európai értékeket. Úgy vélte, hiba lenne újabb felfüggesztési eljárást kezdeni Traian Băsescu államfő ellen, és fennállnak a kormány és az államfő közötti együttműködés feltételei. A két romániai tagpárt, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és az RMDSZ által szervezett kongresszuson délelőtt a résztvevő állam- és kormányfők is felszólaltak. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerdán este mondott beszédében ijelentette: az Európai Unió rendkívül fontos Románia számára, Románia pedig fontos az EU számára. Barroso úgy vélte, az eurózóna és az EU válságát a magánszektor felelőtlensége okozta, és úgy vélte, Európának most nagyobb szüksége van a szolidaritásra és a felelősségre, gazdaságélénkítő intézkedésekre és megszorításokra, mint bármikor. Barroso korábban, a Victor Ponta román kormányfővel folytatott bukaresti találkozón leszögezte: az új legfőbb ügyészt és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) új vezetőjét objektív és átlátható eljárás keretében kell kijelölni. Barroso kijelentette: ez a két személy alapozza meg az igazságügyi rendszer hírnevét, ezért feddhetetlen szakmai karrierrel kell rendelkezniük. Azt is fontosnak nevezte, hogy az igazságszolgáltatás független legyen, a kormány pedig tartsa tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság alapelveit. A megbeszélésen Barroso arra is rámutatott, létfontosságú, hogy Bukarest erőfeszítéseket tegyen az uniós alapok minél hatékonyabb felhasználására. Angela Merkel német kancellár szintén politikai témákról szólt a kongresszuson szerda este, és a jelenlegi, Victor Ponta vezette balliberális román kormánykoalíciónak is üzent, amikor kijelentette: az EPP jelezni kívánja, hogy a demokratikus alapelveket tiszteletben kell tartani, és biztosítani is kívánja, hogy azokat a jövőben is tiszteletben tartsák. A német kancellár rámutatott: innováció, intelligencia és gazdasági növekedés nélkül nem érhető el a jólét. A német kancellár a szociális piacgazdaság mellett állt ki, és a szükséges reformok kapcsán megdicsérte Traian Băsescu román államfőt is, aki szerinte „nem félt a jövőre gondolni, még ha ezen akciók nem is mindig népszerűek”. Leszögezte: az erős Európa érdekében új munkahelyeket kell teremteni. Merkel egyébként a találkozó előtt rövid megbeszélést is folytatott Băsescuval, aki megköszönte neki a leváltására irányuló kormányzati erőfeszítések idején nyújtott támogatást. A rendezvényen felszólalt Traian Băsescu is, aki a mélyebb európai integráció mellett tört lándzsát. Úgy vélte, az Európai Egyesült Államok az a megoldás, amelyre Európának szüksége van. Azt is leszögezte, hogy Románia nem akarja, hogy egy olyan, a „másodosztályú” államokat tömörítő klub jöjjön létre az EU-n belül, amelyben az eurózónán kívüli tagállamok kapnak helyet. Ezért a minél mélyebb gazdasági, fiskális és politikai integrációt nevezte szükségesnek. Emellett felvetette az egységes munkaerőpiac fontosságát is. Balogh Levente Krónika (Kolozsvár) 2012. november 22.Román állami kitüntetések címeres gazembereknekCsalók, közpénzek lenyúlói, hivatali visszaélésért, megvesztegetésért börtönbüntetésre ítéltek (így például a korrupció miatt öt évi börtönre ítélt Cătălin Voicu, az országos vasúttárság pénzeit saját céljaira felhasználó Mihail Necoliaciuc, az okirathamisító Valentin Hurduc, a szekus verőlegény, Vasile Ciolpan) – egyszóval címeres gazemberek kaptak fontos állami kitüntetéseket 1989 után. Az „intézkedő" honatya A Florin Costiniu volt bíró, továbbá a két kétes hírű üzletember, Costel Căşuneanu és Marius Locic társaságában csalás, okirathamisítás, hatalommal való visszaélés, megvesztegetés miatt már 2010-ben előzetes letartóztatásba helyezett Cătălin Voicut az igazságszolgáltatás öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélte. (Az ítélet azonban még nem végleges). A szenátor egyebek között 260 ezer eurót követelt és kapott Costel Căşuneanutól, 119 ezer eurót vett át Marius Locictól több, korrupció miatti ügycsomójuk „elintézéséért". Cătălin Voicu számos fontos emberrel volt ugyanis kapcsolatban, akik „intézkedtek" felkérésére – természetesen ő maga is „fontos ügyeket" intézett el szükség esetén számukra. Kapcsolatai hosszú időkre nyúltak vissza, így például „jó embere" volt Ion Iliescu korábbi elnök bizalmi embere, a Védő-Őrző Szolgálat megalapítója, Dumitru Iliescu is. Cătălin Voicu tényleges tiszt volt a kommunista rendszerben, majd 1989 után Ion Iliescu tábornoki rangra emelte, második mandátuma alkalmával elnöki tanácsosnak nevezte ki, a kormányőrség (SPP) képviselője volt a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban. Viorel Hrebenciuc 2004-ben képviselővé választatta, 2008-2012 között szenátor volt. Ion Iliescu államfő két alkalommal is kitüntette: egyszer a Katonai Érdemrend parancsnoki, majd lovagi fokozatát vehette át. Az „évszázad hamisítója" Hasonlóképpen magas kitüntetést vehetett át – és ugyancsak Ion Iliescu államfőtől – a „évszázad hamisítójának" nevezett Valentin Hurduc, aki a kommunista rendszer áldozatának nevezte magát (Ceauşescu ideje alatt börtönben ült). Állami javak megkárosítása, pénzhamisítás, bélyeghamisítás és közszállítási jegyek hamisítása miatt a Legfelsőbb Bíróság négy év börtönre ítélte. A Coresi nyomda alkalmazottját 1997-ben vették őrizetbe, amikor 10 ezer dollárért megpróbált áruba bocsátani 300 ezer, hamisított cigaretta-védjegyet. Mindennek ellenére Ion Iliescu elnök 2003-ban a Hit Szolgálata nemzeti érdemrend III. fokozatával jutalmazta, „az 1988-1989 időszakában tanúsított rendkívüli bátorságáért és honpolgári szelleméért, a kommunista-ellenes Luneta című folyóirat kiadásáért". Ugyanakkor Hurduc volt az, aki 1997-ben felgyújtotta Bukarestben, az akkoriban még a Scânteia-háznak nevezett Szabad Sajtó Palotáját. A kérdésre, miszerint tudta-e, hogy a friss kitüntetett éppen akkor szabadult ki a csalás miatt letöltött börtönbüntetésből, az államfő csak ennyit válaszolt: „Nem érdekel. Az életben mindenkinek lehetnek bajai, ám megvannak a maga érdemei". Mihai Necolaiciuc több százmilliós összegeket sikkasztott az országos vasúttáraságtól, majd, amikor már érezte, szorulni kezd nyaka körül a hurok, akkor az Egyesült Államokba menekült, röviddel azelőtt, hogy a bukaresti 1. kerületi bíróság kiadta volna ellene az előzetes letartóztatási parancsot. Az Egyesült Államokban viszont letartóztatták – nem romániai bűncselekményei miatt, hanem azért, mert megszegte a bevándorlási törvényt. A román államnak nem kevés erőfeszítés árán sikerült hazahozatnia, ám idén januárban a bukaresti bíróság végleges határozattal kiengedte a börtönből. A cárt – Necolaicuicot így nevezték az állami vasúttársaságnál tanúsított önkényeskedő magatartása miatt – 2000-ben, Anca Boagiu akkori közlekedési miniszter javaslatára Emil Constantinescu államfő kezéből átvehette az ország legmagasabb kitüntetését, a Románia Csillaga nemzeti érdemrend lovagi fokozatát. Kommunista börtönigazgató, verőlegény Magas kitüntetést kapott Vasile Ciolpan is, aki a kommunizmus idején a Gheorghiu Gheorghiu Dej börtönrendszerének alkalmazottja volt. 1950 és 1955 között ő volt a hírhedett máramarosszigeti börtön parancsnoka, egyike volt a legkeményebb verőlegényeknek. Emil Constantinescu elnök azonban minderről tudomást sem véve 1997-ben, október 25-én, a román hadsereg napja alkalmából az 1941-1945- A Második Világháború Emlékkeresztjét adományozta neki. Az Ellenállás és a Kommunizmus Áldozatai Emlékmúzeumának igazgatója, Gheorghe Mihai Barlea ezt követően felhívta az államfő figyelmét Ciolpan múltjára, és másnap Constantinescu máris visszavonta a kitüntetést – ám az érmet a kitüntetett nem volt hajlandó visszaadni, így az 2002-ig, amikor is visszaadni kényszerült, nála maradt. „Éremfosztás" A második személy, akitől 1989 után magas rangú állami kitüntetést vontak vissza, Corneliu Vadim Tudor volt. Őt – ugyancsak Ion Iliescu elnök – tüntette ki Románia Csillaga lovagi fokozatával. A kitüntetést a Traian Basescu által a parlament előtt felolvasott, a romániai kommunizmust elítélő nyilatkozat idején okozott botránya miatt vonták vissza a Romániai Csillaga Érdemrendet, az adományozás Becsületbírósága, a Doina Cornea asszony által vezetett testület javaslatára. A határozat két hónapig állt Calin Popescu Tariceanu akkori miniszterelnök asztalán, majd ugyancsak 60 napig rostokol Traian Basescu államfőnél is, mígnem a kitüntetést megvonták a „néptribuntól". Mindez végül is külső nyomásra történt: a korabeli amerikai külügyminiszter, Condoleezza Rica helyettese, Daniel Fried, de az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Nicholas Taubman is szóvá tette Corneliu Vadim Tudor kitüntetését, amelynek nyomán egyébként a béke Nobel-díjas Elie Wiesel és a romániai származású, a holocausttal foglalkozó amerikai történész, Randolf R. Braham is visszaadta Ion Iliescutótól kapott korábbi kitüntetéseit. Persze olyan eset is volt, hogy a megjutalmazott – nem is tudott kitüntetésétől. Állítólag így járt ad sógornője. Rodica Odobescu, aki a TAROM román országos légiszállíási vállalat vezérigazgatója volt, amikor Ion Iliescu államfőtől megkapta a Repüléstani Erény lovagi fokozatát. A sajtó felháborodására Odobescu kijelentette: senki nem értesítette őt a kitüntetésről, egyébként ünnepség sem volt, az érdemrend odaítélésének hírét csak akkor kapta meg, amikor az már megjelent a Hivatalos Közlönyben. Bogdán Tibor Maszol.ro 2013. május 30.Good-bye Bechtel: felbontották a sztrádaszerződéstA kormány hosszas alkudozások során felbontotta a szerződést az észak-erdélyi autópálya megépítésével megbízott Bechtel vállalattal. A szerződésbontás ára 37,2 millió euró – közölte szerda este az országos jelentőségű infrastrukturális beruházásokért felelős tárca nélküli miniszter a Realitatea Tv-ben. A szerződést a Năstase-kormány 2003-ban írta alá Dan Șova sikernek nevezte, hogy a szerződésbontás feltételeit sikerült négy hónap alatt kialkudni. „Bármelyik komolyan ügyvéd megerősítheti: egy ilyen nagy értékű, hosszú lefutású, szövevényes szerződés felbontása nem kis teljesítmény” – magyarázta. Szerinte ezt a lépést hamarabb is meg lehetett volna tenni, ám a Bechtel csupán április végén adta át az eddig elvégzett munkálatok jegyzőkönyvét. A miniszter a román állam által kifizetendő 37,2 millió eurót normális, szerény összegnek nevezte. Magyarázata szerint a pénz jelentős része a Bechtel szolgáltatásaiért jár, az amerikaiak anyagi követelése a szerződés idő előtti felbontása miatt mindössze „néhány millió euró”. Mint mondta, a vállalat ennél jóval nagyobb összeget kért. „Ám az ügyvédeink szembesítették az amerikaiakat azzal, hogy a Bechtel is tartozik a román autópálya társaságnak” – jelentette ki. Șova megígérte, hogy a kormány nyilvánosságra hozza a Bechtel-szerződés részleteit. Ugyanakkor elpanaszolta, hogy az egyik volt demokrata liberális szállításügyi miniszter, Anca Boagiu 50 millió eurós tartozást hagyott maga után, amit a Ponta-kormánynak előbb áprilisban ki kellett fizetnie az amerikaiaknak, hogy elkezdődhessenek a tárgyalások a szerződésbontásról. A miniszter megerősítette, hogy az észak-erdélyi autópálya építése folytatódik. Mint mondta, az autópálya-szakaszok munkálatait koncesszióba adják, és a folyamatba bevonnák a helyi önkormányzatokat. „Nem kérdezzék, hogy mikor készül el a sztráda, nem ígérgetek, mert nem szeretnék úgy járni, min az elődeim” – jelentette ki. Maszol.ro 2013. október 28.Egymás mellett az autonómiáértÖsszeért! – adták szájról szájra vasárnap a tüntetők, miután megvalósult a Székelyek Nagy Menetelése, az 54 kilométeres élőlánc Bereck és Kökös között. „Amit célként kitűztünk, elértük!” – jelentette ki a Krónikának Izsák Balázs, a szervező Székely Nemzeti Tanács elnöke miután felolvasta a rendezvény kiáltványát, és az élőlánc résztvevői közösen elénekelték a magyar és a székely himnuszt. A szervezők a gyülekezési pontokra befutott jelentések alapján 120 ezerre, a csendőrség csupán 15 ezerre becsülte a résztvevők számát. A román politikusok elutasítóan nyilatkoztak és hatósági fellépést kértek az ügyben. Megvan? Összeért? – kérdezték egymástól a székely zászlókat, autonómiát szorgalmazó feliratokat magasba tartó menetelők, akik a helyszínen csak azt tudták, hogy az ő szakaszukon megvan az élőlánc, és aggódva lesték a híreket, hogy vajon mind az 54 kilométeren kialakult-e. Még a Himnusz felcsendülése előtt, futótűzként terjedt az örömhír: Megvan! Összeért! A Székelyek Nagy Menetelésének résztvevői vasárnap kiáltványt fogadtak el, kijelentve, hogy élni akarnak az önrendelkezés jogával. A petíciót Izsák Balázs, a szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke a rétyi keresztútnál olvasta fel, a tüntetők a többi helyszínen rádión hallgatták. A kiáltványban leszögezték: ragaszkodnak a nyolc székely széket és 153 önkormányzatot magába foglaló Székelyföldnek a Gyergyóditrói Nemzetgyűlés által kijelölt ideiglenes határaihoz, és követelik, hogy a helyi közösségek népszavazással véglegesítsék azokat. „Székelyföld minden lakójának közös hazája, függetlenül nemzeti, etnikai, nyelvi hovatartozásától, ezért a területi autonómia Székelyföld minden lakója számára a teljes és tényleges jogegyenlőség intézményi garanciája lesz” – fogalmaztak a petícióban. Emlékeztettek, hogy március 10-én, a Székely Szabadság Napján a marosvásárhelyi Postaréten összegyűltek beadvánnyal fordultak Románia kormányához, amelyben követelik, hogy a Székelyföld alkosson önálló fejlesztési régiót, és szavatolja törvény annak autonómiáját. Mivel a beadványra nyolc hónap után sem érkezett válasz, arra kérik Románia kormányát, ne vegye semmibe 700 ezer polgárának akaratát. „Felhívjuk a kormány figyelmét, hogy a párbeszéd lebecsülése, a székelyek akaratának mellőzése, a székely jelképek folyamatos üldözése nem fogja sem elfárasztani, sem megtörni a székely autonómiatörekvést. A mai napot követően vagy érdemi párbeszéd kezdődik a székelység képviselőivel, a székely nép kinyilvánított akaratáról, Székelyföld jövőjéről, vagy sokasodni és erősödni fognak a tiltakozó megmozdulások, beleértve a polgári engedetlenséget is” – áll a kiáltványban, mely felszólítja Magyarország kormányát, hogy kérje Romániától a két ország közötti alapszerződés tiszteletben tartását. „Csak azért is megmutatjuk!” A nagy menetelésre indulókat vasárnap reggel sokkolta a hír, miszerint elromlott annak a vonatnak mozdonya, amelyik a csíkszéki tüntetőket szállította volna a menetelésre. A hír hallatán az RMDSZ háromszéki és sepsiszentgyörgyi szervezete felhívást intézett a sepsiszentgyörgyiekhez, kérve, hogy minél nagyobb számban vonuljanak Kökösbe, ahova a különvonatot várták. Borboly Csaba, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke közleményben kérte az autósokat, vegyék fel a vasútállomások környékén várakozókat, és aki teheti, üljön autóba vagy kérezkedjen fel a buszokra. „Valóban elromlott-e a szerelvény, vagy sokkal inkább a román hatóságok egy újabb olyan intézkedésével állunk szemben, amely megakadályozza magyar, székely közösségünket jogai gyakorlásában?” – tette fel a kérdést Borboly, rámutatva, hogy még csütörtökön kifizették a szerelvény bérleti díját a Regiotrans magán vasúti társaságnak. Az 54 kilométeres útvonal 14 pontján gyülekezők felháborodottan adták szájról szájra a hírt, a tömegen eluralkodott a „csak azért is megmutatjuk” hangulat. A gyülekezőhelyeken 11 órakor kezdődtek az ökumenikus istentiszteletek, de már tíz órakor érkezni kezdtek a buszok, gépkocsik. Sepsiszentgyörgyről kerékpárral, sőt gyalog is indultak tüntetők. A buszokban, az út szélén osztogatták a székely zászlót, az angol és román feliratú táblákat. „Kér-e lelkem egy kicsike székely zászlót?” – nyújtotta egy székely ruhás bácsi a kék-arany színű lobogót. A táblákat fiatalok cipelték, osztogatták, az igényesebbek ki is válogatták, milyen feliratot emelnének szívesen a magasba. Autonómiát akarunk, nem függetlenséget! Székelyföld Románia másik arca, Vessetek véget az etnikai asszimilációnak, az etnikai diszkriminációnak! Igazságot Székelyföldnek! Székelyföld létezik! Az autonómia nem függetlenséget, hatékonyságot jelent! Hivatalos magyar nyelvet a román mellett! Használhassuk a szimbólumainkat! – hirdették a táblák. A gyülekezőpontokon derűs volt a hangulat, baráti társaságok, nagycsaládok érkeztek együtt, örömmel fedezték fel ismerőseiket a tömegben. Felröppent a hír, hogy az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) szélsőséges román alakulat autós felvonulást tervez a menetelés útvonalán, majd azt beszélték, hogy a csendőrök Kökösnél leállították a román autós karavánt. Petronela Corodeanu, a csendőrség szóvivője nem erősítette meg a hírt. Böjte: a megbékélés hangját kell keresni Tizenegy órakor a 14 gyülekezőhelyen egyszerre kezdődtek meg az ökumenikus istentiszteletek, a rétyi keresztútnál Deák Botond rétyi református lelkész rámutatott: imádkozunk, mielőtt elindulunk, ez a nap egyik alapgondolata. „Innen a háromszéki rónáról üzenjünk hadat az érdektelenségnek, a közönynek, az eltiprásnak és a jogfosztásnak” – hangzott el az igehirdetésen. Böjte Csaba ferences szerzetes Bethlen Gábor lángnyelves zászlóját vitte el Rétyre, beszédében a nagy erdélyi fejedelemre emlékezett, aki belátta, hogy az acsarkodás, veszekedés nem vezet semmire. „Amit együtt rontottunk el, együtt kell helyrehozzuk. A párbeszéd, a megbékélés hangját kell keresni. Erdély aranykora a párbeszédből fakadt” – hangsúlyozta Böjte, aki szerint meg kell értetni román testvéreinkkel, hogy külön-külön nem, csak együtt tehetjük tündérkertté Erdélyt. Böjte Csaba Erdély legidősebb ferences szerzetesét is meghívta Rétyre, Antal atya saját versével bíztatta kitartásra, összefogásra az egybegyűlteket. Az istentiszteletek után Bereck, Lemhény, Nyújtód, Sárfalva, Kézdivásárhely, Ikafalva, Csernáton, Dálnok, Maksa, Eresztevény, rétyi keresztút, Szentivánlaborfalva, Uzon és Kökös gyülekezőpontjainál 26 menetoszlop indult el a szomszédos település felé. A menetelők több ezer székely zászlót lobogtattak, a négy darab 250 méter hosszú, két méter széles és 50 kilogramm súlyú lobogót Kökösnél, a rétyi keresztútnál, Kézdivásárhelyen és Berecknél bontották ki. A Brassót Bákóval összekötő 11-es országút 54 kilométeres székelyföldi szakaszán a menetoszlopok két-három kilométer után találkoztak. Az SZNT hírszolgálata szerint az istentiszteleteket mintegy 60 ezren hallgatták végig, de közben is folyamatosan érkeztek a tüntetők, így amire ki kellett alakítani az élőláncot, a szervezők szerint mintegy 120 ezer székely, erdélyi, magyarországi és kárpát-medencei magyar állt az országúton. A csendőrég, a rendőrség és a Kovászna megyei prefektúra közös közleményben 15 ezerre becsülte a résztvevők számát. Ferencz Csaba, az SZNT kommunikációs alelnöke úgy vélte, a román hatóságok a résztvevők számának alábecslésével bagatellizálni próbálják a megmozdulás jelentőségét. Közösen az autonómiáért Az erdélyi magyar pártok, szervezetek elnökeinek beszédét a háromszéki rádiók közvetítették, a tüntetők mobiltelefonokon, a gépkocsik kihangosított rádióin hallgatták az üzeneteket. Izsák Balázs, a Székelyek Nagy Menetelésére hívó SZNT elnöke rámutatott, hogy az idén tízéves szervezet megkerülhetetlen kérdéssé tette a román és magyar politikai vezetők számára a székelyföldi autonómia ügyét, az autonómia küzdelem mozgalmi háttereként kidolgozta Székelyföld autonómia statútumát, és a székely zászlóval jelképet teremtett, amely alá föl lehet sorakozni. „Hétszázezer székely akarata olyan erő, amely meg tudja teremteni előbb vagy utóbb Székelyföld területi autonómiáját. Bízzunk mindannyian, hogy Székelyföld autonómiája a közeljövőnek nemcsak ígérete, de megvalósulása is lesz” – hangsúlyozta Izsák. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzet Tanács (EMNT) elnöke az erdélyi magyar politikai szervezetek együttműködését üdvözölte. Rámutatott, hogy az erdélyi magyarság olyan önrendelkezési jogokért kénytelen saját hazájában demonstrálni, amilyeneket elődei biztosítottak a románoknak, szászoknak és székelyeknek. „Gábor Áron kései utódaiként mi nem ágyúval, nem fegyverrel, hanem békés, demokratikus eszközökkel küzdünk a jövőnkért” – hangoztatta Tőkés. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a székelység, az erdélyi magyarság nem kíván másokat megfosztani semmitől, de maga akar dönteni saját dolgairól. „A közösségi akaratot kívánjuk fölmutatni, azt, hogy Székelyföldért, Székelyföld jövőjéért egységesen tudunk dolgozni, egységesen tudunk föllépni, és egységesen tudjuk építeni a mi otthonunkat, a mi szülőföldünket” – jelentette ki a szövetség elnöke. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke arra figyelmeztette a román hatóságokat, hogy nem lesz béke és nyugalom, amíg az erdélyi magyarság el nem nyeri közösségi jogait, és közülük a legfontosabbat, Székelyföld autonómiáját. „Nemet kiáltani Bukarest álnok szándékára, hogy életidegen és számunkra előnytelen közigazgatási keretbe akar minket terelni, hogy aztán uralkodhasson rajtunk és szétprédálja unokáink jussát. És igent kiáltani saját kipróbált és hasznos rendünkre, az autonóm Székelyföldre. Mert tudjuk, az autonómia a megoldás” – fogalmazott Toró. Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke kijelentette, hogy a székelység nem akar kiszolgáltatottságban és alárendeltségben élni, és soha nem mond le „ősi jussáról”, az autonómiáról. Kifejtette: Trianon óta a székelységnek folyamatos román asszimilációs törekvéssel kell szembenéznie, megmaradása érdekében ezt a folyamatot meg kell állítani. Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének és a demonstráció helyszínéül szolgáló Kovászna megye önkormányzatának elnöke Székelyföld és Bukarest számára fogalmazott meg üzenetet. „Mi, székelyek szeretnénk tisztelni azt az országot, ahol élünk, szeretnénk számítani rá, bízni benne. De régi törvény: ha a hatalom azt akarja, hogy tiszteljék, tiszteletreméltónak kell lennie. És Romániának is tisztelnie kell a székely közösséget” – mutatott rá a tanácselnök. Nem akarnak „enklávét” Elutasítóan nyilatkoztak és hatósági fellépést kértek a Székelyek Nagy Menetelése kapcsán a román politikusok. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke tegnap Focşaniban hangsúlyozta: Románia egységes nemzetállam, ahol az „enklávénak még csak a szimulációja is elfogadhatatlan”. A szenátusi elnök szerint a hatóságoknak bölcsen, de szigorúan kell fellépniük az autonómia-megmozdulás kapcsán. Úgy vélte, Románia egyike azon európai államoknak, amelyeknek a legfejlettebb a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogrendszere. Jóval vehemensebbnek bizonyult Bogdan Diaconu Szociáldemokrata Párti (PSD) képviselő, aki felszólította a parlamenti pártokat, hogy törvényben tiltsák be a Székelyek Nagy Meneteléséhez hasonló megmozdulásokat, mivel, mint rámutatott, államellenes és a románság ellen irányuló akciókról van szó. Anca Boagiu, a Demokrata–Liberális Párt (PDL) első alelnöke szerint a tegnapi székelyföldi megmozdulás Victor Ponta kormányfő azon, az Egyesült Államokban tett kijelentésének következménye, miszerint Románia megváltoztathatja a Koszovóval szembeni eddigi elutasító álláspontját. Bíró Blanka Krónika (Kolozsvár) 2013. november 6.Autonómia: előre menekül az RMDSZElőre menekül az RMDSZ: Borbély László, a szövetség politikai alelnöke bejelentette, hogy törvénytervezetet nyújtanak be a Székelyföld területi autonómiájáról. Borbély hangsúlyozta, hogy a vasárnapi nagy menetelés a magyar közösség szolidaritását mutatta meg. Hozzátette, az RMDSZ két hónap alatt befejezi a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezetét. „Dél-Tirolban és Finnországban pozitív példák vannak, amelyeket át lehet venni, de mindez a többség politikai akaratától függ” – mondta. Az RMDSZ alelnöke szerint a magyar közösség üzenete az, hogy „nem lehet figyelmen kívül hagyni Románia 1,3 millió lakosának akaratát”. Mindez kimondottan jól hangzik, a körülmények ismeretében azonban inkább úgy tűnik, hogy az RMDSZ így akar ismét az előtérbe kerülni. A székelyek nagy menetelésében ugyanis csupán másodhegedűsként vett részt – hasonlóan a többi magyar párthoz, lévén hogy a megmozdulást a civil szervezetként nyilvántartott Székely Nemzeti Tanács szervezte. Bár a civil kezdeményezés körül kialakult összefogás jól hangzik, azért a magának a romániai magyar közösség első számú képviselete címet vindikáló szervezet nem tűrheti, hogy mások vigyék el a show-t. Ha már az SZNT újdonságként több mint ötven kilométeres élőlánc ötletével állt elő, amely több mint százezer embert mozgatott meg, és megmutatta a bukaresti hatalom felé, hogy a magyarok részéről valós igény mutatkozik az autonómiára, akkor illik valami ennél is nagyobb szabású akcióval előállni. Ezért aztán – hogy ismét magához ragadja a kezdeményezést az autonómiaküzdelemben – előállt az autonómiatörvény ötletével. Ez abból a szempontból jó húzás, hogy riválisai hasonló kezdeményezéssel nehezebben tudnának előállni, lévén hogy jelenleg az RMDSZ az egyetlen, parlamenti képviselettel rendelkező magyar politikai szervezet. A tervezettel kitűnően lehet kampányolni a jövő tavasszal esedékes európai parlamenti választások előtt. Az pedig, ha a román többségű parlament vagy a kormány elsüllyeszti, vagy hátráltatja a szavazási procedúrát – amelynek kapcsán jelen állás szerint aligha várható más eredmény, mint az elutasítás –, szintén csak az RMDSZ malmára hajtja a vizet, hiszen még így is az erdélyi magyar önrendelkezések magányos parlamenti szélmalomharcosának szerepében tetszeleghet. Különösen úgy, hogy ellenzékben van, tehát nem köti a kezét semmilyen, a kormányzás fejében megkötött politikai alku, miszerint a kormányszereplésért cserében csak visszafogottan vagy egyáltalán nem bírálhatja Románia kisebbségpolitikáját. Mindennek nyomán – bár nem vonható kétségbe, hogy az RMDSZ vezetői is óhajtják az autonómiát – nehéz nem észrevenni a rövid távú politikai megfontolásokat, a pártérdeket a kezdeményezés mögött. Az ezzel kapcsolatos aggályokat azzal oszlathatnák el, ha a tervezet kidolgozásába a többi magyar szervezetet is bevonnák. Autonómiamenet: újszerű üzenet Egyébként a székely meneteléssel újabb nagyszabású autonómiamegmozduláson van túl az erdélyi magyar közösség, és az esemény kapcsán érdemes annak – legalábbis Erdély tekintetében értett – újszerűségét kiemelni. Szakított ugyanis azzal a gyakorlattal, hogy a városok utcáira, tereire gyűjtik össze az embereket, és ez mindenképpen pozitívum, hiszen a tüntetések előbb-utóbb óhatatlanul unalmassá, megszokottá, érdektelenné válnak. Egy ilyen látványos akció azonban alkalmas arra, hogy felrázza az embereket, hogy több embert bírjon rá a részvételre, mintha csak egy egyszerű utcai megmozdulásról lenne szó. Arról nem is beszélve, hogy a követelések címzettjei, illetve a román média is nagyobb eséllyel figyel fel rá – ami ezúttal be is igazolódott. A demonstráció abból a szempontból mindenképpen beteljesítette a hozzá fűzött reményeket, hogy tömegerőt tudott felmutatni, hogy jelezte a bukaresti hatalom felé: az önrendelkezés nem csupán néhány magyar politikus vesszőparipája, hanem az erdélyi és partiumi magyar közösség jelentős részének valós igénye. Emellett azért is fontos, mert az összes, egyébként egymással hadakozó romániai magyar politikai alakulatot fel tudta sorakoztatni az ügy mellett. Ezúttal az időpontválasztás is szerencsés volt, nem szorította háttérbe más, a bukaresti sajtó érdeklődésére inkább számon tartott rendezvény, mint tavaly a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen Sepsiszentgyörgyön szervezett, az Igazság Napja nevű tüntetést Traian Bãsescu államfő kisebbik lányának, Elenának az esküvője, amely minden román médiumban elnyomott, eljelentéktelenített bármilyen más eseményt. Ennek nyomán a román hírcsatornák kiemelt hírként, a nap eseményeként tálalták a megmozdulást, ami már önmagában eredmény. Más kérdés, hogy a hírtelevíziók jelentős része megpróbálta lejáratni a rendezvényt. Egyrészt azzal, hogy megkísérelték elbagatellizálni azt, mondván, százezres nagyságrend helyett csupán 15 ezer résztvevő volt jelen – ez a tényekkel köszönő viszonyban sem nagyon levő információ amúgy a csendőrségtől származik. Másrészt pedig azáltal, hogy kevés kivétellel jórészt olyan szélsőséges román politikusokat szólaltattak meg, akik kapcsán egyértelműen tudni lehet, hogy a székely menetre használt legenyhébb jellemzésük az „alkotmányellenes”, valamint „az ország egységes nemzetállamisága elleni merénylet” lesz. A nap során legtöbbet szereplő román politikussá ezáltal Bogdan Diaconu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője vált, aki rendszerint semmilyen konkrét politikai vagy gazdasági kérdéshez nem szól hozzá, politikusi tevékenysége gyakorlatilag kizárólag a magyarellenes nyilatkozatokban merül ki. (A honatya a hét elején bűnvádi feljelentést tett a menetelés szervezői ellen, később azonban visszavonta keresetét.) Menetrendszerű román reakciók A román politikum amúgy a várható módon reagált. Diaconu mellett a másik kormánypárt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Crin Antonescu is azt vizionálta, hogy valakik „enklávét” akarnak az ország közepén létrehozni, az ellenzéki Demokrata-liberális párt (PDL) vezető politikusa, Anca Boagiu pedig Victor Ponta kormányfő nyakába próbálta varrni a megmozdulást, mondván: a tüntetés annak nyomán jöhetett létre, hogy a miniszterelnök Koszovó elismerésének a lehetőségéről nyilatkozott. Ezek a reakciók nem meglepőek, hiszen a román pártok körében ma is megszokott gyakorlatnak számít, hogy magyarellenes nyilatkozatokkal próbálnak szimpatizánsokat szerezni maguknak. Ezen nyilatkozatokkal azonban tulajdonképpen még jó szolgálatot is tesznek az önrendelkezés ügyének, hiszen csak még elszántabbá teszik az autonómia követelőit. Konkrétabb kellemetlenség is akadt, és nem kell megrögzött összeesküvéselmélet-hívőnek lenni ahhoz, hogy a Csíkszeredában kibérelt különvonat vasárnap kiderült „váratlan meghibásodását” ne tekintse véletlennek az ember. Pozitívum azonban, hogy olyan hírcsatorna is akadt, amely megpróbált objektíven tájékoztatni az eseményről, így annak valós céljairól is értesülhettek a román nézők. Márpedig az ilyen és ehhez hasonló rendezvények legfőbb célja épp ez: a bukaresti politikum mellett a szélesebb román közvélemény is értesüljön a magyarok igényeiről, valamint arról, hogy azok nem sértik egyetlen román nemzetiségű állampolgár érdekeit sem. Emellett ugyanakkor fontos célpont a nemzetközi közvélemény is, ezért vélhetően az is pozitív eredményeket hoz, ha az ilyen rendezvények szervezésekor a külföldi sajtó képviselőivel is fölveszik a kapcsolatot. Az önrendelkezés ügyének ugyanis még akkor is segíthet, ha bekerül a nemzetközi köztudatba, és ha az Európai Bizottság visszautasította az illetékességét a kisebbségi ügyek uniós szintű rendezését célzó kezdeményezést. Ezáltal ugyanis fölkelthető a nemzetközi közvélemény rokonszenve az ügy iránt, ami megfelelő nyomásgyakorló eszköz lehet mind a bukaresti, mind a brüsszeli illetékesekkel szemben. Mindent összevetve tehát a székely menet alapvetően jól sikerült akciónak tekinthető. Az önrendelkezés szempontjából pozitív hozadékai lehetnek, ha a jövőben megrendezendő autonómiamegmozdulások is hasonló, újszerű és formabontó módon nyilvánulnak meg. Legalább ennyire fontos azonban az is, hogy továbbra is teljes körű, összpárti támogatást élvezzen minden, az autonómiát célzó kezdeményezés. Mensura Transylvanica Politikaelemző Csoport Krónika (Kolozsvár) lapozás: 1-17
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
